Loading...

Nem is hittem, mekkora érték…

//Nem is hittem, mekkora érték…

Az egész igazából Solangezsal kezdődött, 2011-12 táján. Solange egy egyedülálló negyvenes francia nő volt, Budapesten élt, jó állása volt, na meg egy 8 éves lánya. Akkor már több éve bébiszitteltem neki, és elég sokat beszélgettünk, már amikor volt ilyenre ideje.

Solange sosem volt egy, az érzelmeit kimutató nő. De ha mutatta, ha nem, nekem mindig is jót akart. Mindig igyekezett találni valamit, amiben ÉN jó lehetek. Úgy értem elismerte, és tisztelte is, ahogy a lányával, Anaiszel foglalkozom, de mindig próbált rámutatni, hogy valami többre vagyok hivatott.

Van valami, ami nekem termett, én tudom hitelesen csinálni.

Solange végül közel 10 év Budapest után, 2012-ben költözött haza Franciaországba. Én segítettem neki, és vittem utána a háztartása egy jó részét – kocsival, fél Európán át. Braci lányként 🙂

Kitörés a ketrecből – Solange-éknál

És aztán kint maradtam közel 4 hónapig, még egyszer utoljára vigyázni Anaisre, amíg beilleszkednek…

Már előtte is sokszor emlegette, hogy apukám olajával kellene valamit kezdenem.

De valahogy soha nem mertem komolyan arra gondolni, hogy pont ezzel kellene csinálnom valamit. Hogy a családom olaját kellene teljes mellszélességgel felvállalni ország-világ előtt.

Aztán ott, végül volt jó pár éjszakába nyúló, őszinte beszélgetésünk. Évekig a gyerekének voltam az anyja, de ott valahogy ő volt az én anyám. Vagy még inkább egy bölcs barátom.

Ő volt az, aki meg akarta mutatni nekem, hogy nem egy bébiszitter vagyok, aki másokat, vagy épp mások gyerekeit szolgálja, hanem valaki egészen más…

Persze nem hittem neki 😛

De erről a következő részben.

Köszönöm, ha másokkal is megosztod a sztorimat. Vinka :)
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 1
    Share
By | 2018-08-06T15:58:36+00:00 2017. október 21.|Sztori| Nem is hittem, mekkora érték… bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva