25 évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a déditől kapott gyógyító tudásom fogja meghatározni az életemet. Azt meg végképp nem, hogy pont a kozmetikai ipar segít abban, hogy visszaforduljak az ősi tudáshoz.
A sztorim a családomon keresztül lényegileg még az 1800-as években kezdődött. Anyu szülei Boszniában, a hegyek között egy “tanyán” éltek, ahol akkoriban mindent a természet oldott meg. Mindenre volt valami kivonat, gyógyító kenőcs. A család egészsége az anyán múlott. Mindenki a saját családját gyógyította.
Anyu mindig mondta, hogy akkoriban farkassal hamarabb találkoztál a hegyek között, mint emberrel.
Télen nem egyszer akkora hó volt, hogy az emberek hetekig el voltak zárva a külvilágtól. Ha ilyenkor bárki megbetegedett, szó szerint a nagyi tavasszal és nyáron gyűjtött gyógynövényeitől függött az élete.
Ez a tudás maradt meg nálunk úgy, hogy anyai ágon generációkon át szájról-szájra szállt.
Anyu végül Dalmáciába költözött, és itt ismerkedett meg apukámmal. A Boszniából hozott receptekben eztán egyre gyakrabban tűnt fel a család olivaolaja is. A teraszunk minden nyáron tele volt különböző üvegekkel, amikben olivaolajban áztak a legkülönfélébb gyógynövények.
Ilyen “boszorkány” módszerekkel gyógyított engem is anyu gyerekkoromban: a keserű kivonatokból mézes édességeket csinált, hogy szívesen bevegyem őket, és meggyógyuljak.
Olyan betegségekre, sérülésekre volt mindig otthon anyunak valami balzsama, gyógynövény kivonata, hogy gyakran az orvosok is meglepődtek azok hatásain.
Pár éve kezdett el motoszkálni bennem, hogy a kezdjek valamit a családi tudással és az olivaolajjal. Csináltam is néhány gyógyhatású kozmetikai terméket, amik tényleg jól sikerültek, de az engedélyeztetés bürokráciája és költségei miatt aztán letettem az egészről.
Végül egy nagyon jó gyerekkori barátom hozzám fordult, hogy az ekcémája egyre rosszabb és rosszabb, semmi nem segít rajta. Kérdezte, nem tudnék-e készíteni neki valamit, ami elmulasztja a kínzó éjszakai viszketést.
Mivel nem akartam rontani a helyzetén, csak a legszelídebb összetevőkkel dolgoztam, ráadásul egyesével adtam őket az olajhoz, amit minden körben ki is próbált. És igen, az olaj segített neki, de nem ez a lényeg.
Minél mélyebben belemerültem, hogy megoldom a problémáját, annál erősebb energiák mozdultak meg bennem. Tiszta lett előttem, hogy az okoz számomra örömet, ha segítek másoknak.
És tudom, hogy a természet adta ősi receptek legalább olyan jók, sőt, sok esetben jobbak, mint a modern gyógyhatású termékek.
A nagy cégekkel ellentétben ezért én arra törekszem, hogy minden összetevőt a lehető legtermészetesebb állapotában használjak fel.
Nemcsak elmulasztja a tüneteket, hanem természetes módon segít a szervezetnek, hogy visszatérjen az egészséges működéshez.